14,7fkm. A Malomfoki
szivattyú és gátőrtelep környékéről indulhatunk, mert ide Sarkadról a
régi cukorgyárnál kezdődő kövesúton érhető el a folyó./Információs
pont/ A Fekete-Körös medre nem szabályozott, kanyarokban
gazdag, a nagyobb vízsebesség miatt minden kanyar külső íve kőszórásos. A
változatos nyomvonalat bal kéz felöl, 8 km-en át kíséri a Mályvádi erdőség a
maga sokszínű növény és állatvilágával.
6,2 fkm. Baloldalon a
Mályvádi árvízi szükségtározó vízvisszavezető műtárgya látható. Ezt követi a Gyula-Sarkadi
vasúti híd és az itt lévő gátőrház. A híd után jobbról a Pándy Kálmán
Kórház Tüdőgyógyászati Osztály patinás épületegyüttese érdemel említést.
Épületeinek tornyai jól kivehetők. Vele szemben a Gyula-Városerdő
üdülőtelepe található, kikötésre, fürdésre, napozásra alkalmas lapos homokos
parttal. Az üdülőtelepen szállás, étkezés és élelmiszervásárlás lehetséges. Az
üdülőtelepet övező erdőben található egy jól felszerelt „erdei iskola” (szállás, étkezés, program). A strand után egy éles jobb kanyar következik.
Ennek alsó vége fölött halad át a Gyula-Sarkad közötti közúti híd,
a torkolattól 4,2 fkm-re. A híd után pár száz méterrel, mintegy 35 évvel
ezelőtt a jobb oldali kanyart átvágták egy mederkorrekció miatt. Ezzel a
beavatkozással csak az alsó végén nyitott holtágat hoztak létre. A helyiek ezt
a kanyart Gálosi-kanyarnak nevezik. Ezen a szakaszon a part menti
növénysáv mindenütt elég keskeny. A folyó szélesedő mederrel éri el Szanazugnál a Kettős-Köröst./Információs
pont/
Fekete Körös Sarkadnál
Fehér-Körös
Magyarország területére Gyulánál érkezik, túránkat innen
indíthatjuk. A Gyulai tömlősgátmellet a nemrégen átadott fogadóállomás épülete és egy kishajó kikötésre
alkalmas modern mólónál szállhatunk vízre. A Fehér-Körös kiásott mederben
nyílegyenesen halad Ény-i irányba. Jobbról Gyulavári templomtornya látható,
balról Gyula város terül el, mintegy három km hosszan. Ezután a Gyula-Sarkad közúti híd, majd alig 500 m-rel, az ugyanezen
településeket összekötő vasúti híd következik. További
4 km megtétele után a gyér
növényzetű, szűk hullámterű partok bal oldalán feltűnnek az első nyaralóházak.
Jobbról a Fekete-Körös torkollik a Kettős-Körös 37,27 fkm
szelvényébe. Ezt a területet nevezik Szanazugnak. Kikötésre,
pihenésre, fürdőzésre, sátorozásra alkalmas hely. Több vendéglátóhelyiség, bolt,
kikötő, szabad strand található itt.
A Fekete, és Fehér-Körösök összefolyása. (Szanazug)
Kettős-Körös
37,27 fkm. A Fehér-és Fekete-Körös
találkozása után a Kettős-Körös a 150 évvel ezelőtti
szabályozás eredményeként egyenesen halad tovább ÉNy-i irányban. A meder
széles, mélysége a Békési duzzasztás függvénye. A duzzasztás révén létrejövő széles
vízfelület szinte teljesen kitölti a hullámteret. A megnövekedett víztestet
apróbb növényi szigetek, nádfalak, sulyom és hínármezők tarkítják, otthont
nyújtva megannyi vízi élőlénynek.
A 32,7 fkm-nélérjük el aDobozi közúti hidat. A híd
bal oldali lábánál gátőrház és vendégfogadó vadászház található. Jobbra, 2 km-re
kezdődik Doboz települése.
Kettős-Körös. A békési templom toronnyal, és a duzzasztóval.
A folyó 26,3 fkm-nél érjük el a Békési
duzzasztóművet. A műtárgy felett keresztbe bójasor húzódik. A bójasoron belül közlekedni TILOS! A
duzzasztómű baloldalán a nemrégiben újonnan átadott és igen jól felszerelt békési
kishajókikötőnél, kényelmesen kiszállhatunk és könnyen átemelhetjük a
„kisvízre” hajóinkat. Ugyanitt kajak-kenu, kerékpár és csónakkölcsönzésre is
mód nyílik. /Információs pont/ A kikötőben lévő sólya pálya
segítségével a nagyobb motoros csónakokat is át lehet könnyedén emelni.
Ugyancsak a bal parton található, közvetlenül a gát túloldalán, a Békés-dánfoki
üdülőtelep és ifjúsági tábor. Szállás lehetőség, kemping, homokos
strand és vendéglátóhelyek várják a túrázókat. A duzzasztó alatt a baloldali
árvízvédelmi töltés mentett, oldalsó előteréhez simulnak Békés város szélső
házai.
A 23,4 fkm-ben, Tarhos-Vésztő irányába közúti
híd ível át. 23,2 fkm. A jobbparton található a Békési
téli hajómenedék. Vele szemben a 23,2-22,8 fkm között
épült a régi kikötő, ami mára már nem ighazán felismerhető. Hozzá tartozik a 2500 tonnás gabonatároló,
amelynek rakodószerelvénye a víz fölött magasan benyúlik a meder közepéig.
21,7
fkm. Itt torkollik vissza a folyóba a Gyulánál kiágazó Élővíz-csatorna.
Innen lefele a folyómeder kanyargóssá válik. (Krisztina-zug)
17,2 fkm. Jobb oldalon a töltésen kívül
található a Bodzászugi -holtág, balról a Nagykunsági XIV. főcsatorna vízkivételi
műje. A 16,7 fkm-nél ajobb oldalon
emlékoszlop áll, az 1980. július 28-án történt töltésszakadás helyét jelezve.
15,5
fkm. Hosszúfok feletta folyó balra
kanyarodik, erősen közelíti a jobboldali töltést. Itt a meder baloldalán
vízállástól függően homokpadokkal is találkozhatunk, ahol érdemes pihenőt
tartani, fürdőzni. A használaton kívüli Hosszúfoki I. gőzös
szivattyútelepen nyert elhelyezést a Bodoki Károly Vízügyi Múzeum,
érdemes megnézni.(kulcs a gátőrnél).
12,4 fkm-ben keresztezi a folyót a
Mezőberényi közúti, népies nevén Kereki híd. A baloldali hídfőnél
emlékmű áll, amely tudatja, hogy Petőfi Sándor 1849. július 18-án
ezen a ponton kelt át a Körösön, hogy Bem tábornok seregéhez csatlakozzon.
Közvetlen a 7,1 fkm-ben lévőKöröstarcsai
közúti hídfelett szabad strand, sátorozási
lehetőség, büfé, ivóvíz vételi lehetőség, zuhanyzó, WC található az őrzött kishajó kikötőnél. /Információs pont/
Kettős KörösKöröstarcsánál
Ugyanitt a gát túloldalán
találjuk az ugyancsak nem régen átadott Tájházat, és Öko-Információs
központot, melynek szolgáltatásai nagy segítségére vannak az idelátogató
túrázóknak. A település közvetlenül elérhető, hiszen az teljesen a Körös
partjára épült. Eme régi halászfaluban vásárlási lehetőség és hamisítatlan
falusi "kocsma szolgálat" működik. A 6,0 fkm jobboldalán a
Mérgesi árvízi szükségtározó vízvisszavezető műtárgya látható.
4,6 fkm. A baloldalon vízkivételi mű van, helyét a hullámtéri csatorna
torkolata mutatja (Paprév-zug).
1,0 fkm-nél a Harcsási-holtág
felső vége éri el a Köröst. Innen lefele a meder ÉNy felé kanyarodva torkollik
a Hármas-Körösbe. Jobbról a Sebes-Körös betorkolása látható. Az összefolyás
környéke legendás harcsazsákmányairól híres.
Vízitúra útvonal az
Élővíz-csatornán
Gyula-Békéscsaba-Békés
Az Élővíz-csatorna a Fehér-Körös holtága.
Teljes hossza 38,8 km.
A három várost összekötővízi túra útvonal kb: 33 km.
Az utóbbi évek vízkezelői, és erős civil szervezeti munkájának köszönhetően, a három Békés-megyei várost összekötő Élővíz-csatorna vízminősége, környezete, és ezáltal turisztikai értéke is nagyban feljavult. Az információs táblákon túl, a zsilipekhez hajóátemelőket létesítettek, megkönnyítve ezzel a vízen való túrázás, semmivel sem összehasonlítható élményét.
Túránkat a nemrégen átadott GyulaiFogadóbázistól indíthatjuk, ami nagyon közel van a Fehér-Körösből
tápzsilipen befolyó Élővíz-csatorna „eredéséhez".
Amennyiben nem akarunk közvetlenül a csatorna elejétől indulni, akkor a Gyulai Felső Zsilipnél, vagy a belvárosi Csigakertnél tudunk optimális, kiépített körülmények között vízre szállni, majd haladni a folyás iránnyal megegyezően.
Könnyű evezéssel Gyula belvárosába jutunk, ahol elhaladunk a Várfürdő, a Csigakert, a Mogyoróssy Könyvtár, majd
a patinás Kapus-híd alatt átcsorogva a történelmi belváros mellett. A Török-zugi lakótelepet és az Ajtósfalvi területet elhagyva a gyulai alsó zsilipen való átkeléssel kijutunk a városból. Ezután következik a Gyulát Békéscsabával összekötő vasútvonal hídja. Eddig kb:10 km-t tettünk meg.
A két város között haladva, Veszelynél a csatorna kétfelé ágazik és újabb átemelés szükséges. Jobbra térve a Gerlai-csatornán haladhatunk Sikony felé, mely a Fehér-Körös régi eredeti
ága , (hossza kb. 10 km), viszont nehezen járható a vízi, a part menti buja növényzet miatt. Egyenesen haladva a másik ágon, további 5 km evezés után, az 1777-ben kiásott ágon jutunk el Békéscsabára.
Az Élővíz-csatorna vadregényes szakasza Békés, és Békéscsaba között
Veszely és Békéscsaba között, az Élővíz-csatorna mentén kerékpárút is épült, ami nagyon szép környezetben visz minket be a városba. A következő zsilip már Békéscsabán található, a Lencsési lakótelep mellett. (Felső Körgáti Zsilip).
Az átemelés után, a belvároson keresztül haladunk, mely szakaszon érintjük az Árpád Fürdőt, a Halász Csárdát, a Munkácsy Mihály Múzeumot, a Szoborsétányt, az Ifjúsági Házat, (Agóra Központ) a Városi Könyvtárat és az egykori István Malom épületét is. Számos közúti és gyaloghíd alatt haladva érünk a Széchenyi Ligethez, ahol a Körösök Völgye Információs és Látogatóközpontja található. Békéscsaba belvárosa országos viszonylatban is az elsők között található a zöld övezetetek arányában és méretében egyaránt. Érdemes kiszállni, rövid pihenőt tartani ezen a gyönyörű helyen. Az Alsó Körgáti Zsilip után elhagyjuk a várost. Ajánlott a Békéscsabát elkerülő közút hídja alatt való áthaladás után rövid pihenőt tartani, a Bandika fánál.
Eddig a pontig a belvárostól kb 5 km-t eveztünk. További 4 kilométer megtétele után jutunk el Sikony-hoz. Ez a pont azért fontos, mert ha Veszelynél nem Békéscsaba felé vesszük az irányt, hanem jobbra térünk, akkor ide érkezünk, innen csatlakozhatunk újra az Élővíz csatornához. Ez a szakasz a ritkaság számba menő famatuzsálemekkel és gazdag állatvilággal jellemezhető.
A Békési Felső Zsilipnél elérjük Békés városát.
Itt újra kettéágazik a csatorna. Jobbra tartva egy összekötő csatornán Békés-dánfokra érünk, ahol egy átemeléssel akár közvetlenül a Kettős-Körösre tehetjük hajóinkat. A Felső Zsilipnél egyenesen tovább haladva, beérünk Békés város központjába.
A megye névadó településére, megannyi, a csatornán átívelő patinás régi, és új híd jellemző. Békés városát ezért nevezik a Hidak Városának is.
A belvárosi evezésünk során elhaladunk a Piac és az Erzsébet Liget mellett, ahol a Kulturális Központ is található. A települést a Békési Alsó Zsilipnél hagyjuk magunk mögött, miután már csak egy rövid szakasz van hátra a Kettős-Körösbe való torkolatig. Az Élővíz-csatorna vize gravitációs és szivattyús módon, zsilipen keresztül jut a folyóba, a festői Krisztina-zugnál.
.
A három várost összekötő Élővíz-csatorna Gyulánál
Pro quo hic escorol.Defacto lingo
Részletes térképért kattintson a kis képre
Sebes-Körös
Magyarország
területére Körösnagyharsány
térségében érkezik.
A határtól kb.
három kilométerre lévő fenékgáttól már simán evezhető a folyó, érdemes innen
kezdeni a túrát.
54,2 fkm-nél érjük el a Körösszakáli, majd a 44,1 fkm-nél a Komádi közútihidat. Körösújfalutérségében a 38,00-37,0 fkm között
kavicspadokkal találkozhatunk, ahol érdemes pihenőt tartani, fürdőzni,
táborozni. Az Újirázi híd a 33,4
fkm-ben a Fokközi vasúti híd a 22,0 fkm-ben keresztezi a folyót. Ettől lefele
2 km-re a következő jó táborozási és fürdőző hely a Szeghalom térségében
található Várhelyi Szabad
strand, valamint a gát túloldalán lévő Ifjúsági Tábor. Innen nem
messzire a Fokközi
hídnál találjuk a „Vidra
Tanyát” ahol jó minőségű szállással és étteremmel várják a
fáradt túrázót. Öt km-rel lejjebb a 13,6
fkm-nél érjük el a Körösladányi
duzzasztót, ahol hajózó zsilip hiányábanát kell emelnünka vízi járműveket. /Információs pont/ A
nagyműtárgy felvizén bójasor van kihelyezve, amelyen belül a víziközlekedés
TILOS! A 9,5 fkm-ben
lévő Körösladányi híd után erdős-ligetes hullámtér szegélyezi utunkat. A 6,0-5,0 fkm környékét
számos holtág teszi változatossá. A baloldalon Mihályzug, Bakzug,
a3,0 és a 2,0
fkm táján a jobb oldalon Gulyászug,Kisasszonyzug,
baloldalon pedig a Gerzsonzug.1,0-0,5 fkm a
Kettős-Körösbe való betorkollás környékén a hullámtér ligetes, apart meredek, többnyire
alkalmatlan a kikötésre, kivéve a már kiépített horgászhelyeket. Természeti
értékekben gazdag táj, érdemes megállni.
Sebes Körös a Komádi-hídnál
Hármas-Körös
91,27 fkm. A Kettős és a Sebes-Körös
összefolyásától kezdi meg útját aHármas-Körös.
Az első 6-700 m-en Ny-i irányban halad, utána ÉNy felé fordul. Itt a bal parti
hullámtér sokkal szélesebb, a töltés szélénél kubikgödrök sora húzódik. Innen
kezdődik a Körös-Maros Nemzeti Park, Körös-völgyi Természetvédelmi Területe.90,2 fkm. Bal kéz felöl a Félhalmi-holtág
hullámtéri befolyó csatornája éri el a folyót. A Félhalmi holtág rendszer öt
tagból áll. I-V.-ig vannak számozva. A környék egyik legnagyobb és legtöbb
halat rejtő holtága. A nagy patkó alakú holtág rendszer mind két végén- közel a
folyóhoz- kellemes hangulatú horgásztanya (büfével)található,
melynek szolgáltatásait a túrázók is szívesen igénybe veszik.
87,2 fkm. Itt tér vissza a Felhalmi-holtág
alsó vége a folyóhoz. Ettől lefele mintegy 400 m-re ágazik ki a Danzugi-holtág
felső vége a hullámtéri morotvájával, és kb.
300 m után kanyarodik vissza
a folyóhoz, de itt a holtág vize nem éri el a folyót. Ez a környék a
Hármas-Körös egyik legvadregényesebb tája. Mindkét oldalon facsoportokkal
tarkított ligetes erdők, mezőségek váltogatják egymást sok ideális
táborhellyel. A 83,7 fkm-nél
érjük el a jól felismerhető jellegzetes „S” kanyart. 82,0
fkm. Jobbról a gát túloldalán a Siratói-holtág. A
hagyomány szerint itt, az akkor még élő Körös meder növényekben dús rejtekeiben
megbújva siratta a török elleni harcokban elpusztult faluját, Gyomát,
az idemenekült lakosság.
Hármas Körös Gyománál
81,6 fkm. Baloldalon éri el a folyót
a Torzsási-holtág szivornya hullámtéri befolyója. A
79,2 fkm-benkeresztezi a folyóta Gyoma-Dévaványai
közúti híd. A hídról balra érhető el a település
széle. Ettől a ponttól kb. egy kilométerre a ligetben kemping, hideg, meleg
vizes strand, büfék, étkezdék, sportpálya, boltok találhatók.
78,2 fkm. Itt a folyó 45o-os
szögben balra fordul. Kicsivel lejjebb találjuk a Gyomai homokos szabad
strandot, ahol büfé, WC, és sátorozási lehetőség is van.(77,3-77,4
fkm) /Információs Pont/ Innen könnyen besétálhatunk a városba,
ahol kiváló vendéglátóhelyek és több kulturális látnivaló is található.
A 76,0 fkm-ben érjük ela
Békéscsaba-Budapest vasútvonal Gyomaihídját.
74,9. fkm. A bal part enyhén ligetes. Ez volt a kenderáztatás egykori
központja. A 72,9 fkm-ben lévőEndrőd-Mezőtúri
közúti hídnálváltozatos hullámtér található. 2010
nyarától kishajó kikötő és vízi túra bázis hely kezdi el működését. Sátorozásra
is alkalmas hely. Ezen a részen több külső holtág is sorakozik (Templom-,
Bónom-, Sóczózug). A Templomzugi holtágon- a hídtól Mezőtúr irányába
500-600 m-re- igen jó minőségű camping, büfé és csúszdás szabad strand áll a
vendégek rendelkezésére. (Pájer strand) A 72,0 fkm-től
a folyó mintegy
600 m
hosszan csaknem D-i irányban folyik, majd 200 m-t továbbhaladva éles jobbos
kanyart ír le Ny felé. (Harcsás-zug). Itt hagyja el a folyó
Endrődöt. A 68, 3 fkm-tőla 64,1 fkm-ig
egyenesen halad Ny-i irányba. Több kilométeren keresztül azonos jellegű a táj.
A bal parti töltés tövében kubikgödrök sora, míg a jobb oldali
hullámtéren füves puszta zárja keretbe a folyót. Ennek a szakasznak a neve
Túri-ásás, vagy nevezik mégMarázi legelőnek is.A 64,1 fkm-néla jobb parton
torkollik be a Peresi-holtág alsóvége. A befolyónál
található a Körös-völgyi Természetvédelmi Terület bemutatóháza és
a Peresi szivattyútelep. A gátőr,kérésre kinyitja a
bemutatóházat. 63,6 fkm. Volt Peresi kompátkelő
nyomai. 1982. május 1-én szűnt meg.A 62,5 fkm. környéke
Melis-kanyar néven ismert kedvelt horgász és kirándulóhely.A
61,2 fkm-bentorkollika Hortobágy-Berettyóa Hármas-Körösbe.A torkolattól felfele 500 m-retalálható az Árvízkapu és a Hármas-zsilip. 60,0 fkm-néla folyó D-re fordul. Innen lefele vadregényes holtágak sorakoznak
Jobboldalon a Harcsászugi, Túrtői-, Halásztelkikülső,míg a baloldalon a Borza és Aranyosi
belső holtágak.Az 53,8. fkm-nél ível át a Szarvas-Mezőtúr
vasútvonal hídja. Közvetlenül a híd előtt a bal partontalálható
a „Harcsa” Büfé. (zuhanyzási, és sátorozási lehetőség) Az 50,7fkm. baloldalán ágazik ki a Szarvas-Békésszentandrási
holtág. (Holt Körös)
Holt-Körös Szarvasnál
Nyári időszakban az esetleges uszadékok megfogása
érdekében úszó műtárgy zárja le a bevezető csatornát. Ezen a műtárgyon, is kézi
erővel történő átemelés szükséges, amennyiben be akarunk evezni Szarvasra a
holtágon. A gát túl oldalán a szivornyák védelmét drótkerítéssel elhatárolt
terület biztosítja. Az elkerített holtág végre való átpakolásnál kérjük a helyi
gátőr segítségét, aki kérésre kinyitja a vízhez vezető kaput. A Szarvasi Holt
Körösre, és annak bejárására - ami hazánk 5. legnagyobb „álló” vize- érdemes
időt és energiát áldozni, mert a környék egyik leglátványosabb és
legvendégvonzóbb idegenforgalmi központja, sok-sok kulturális és aktív
turisztikai programmal. A holtág mellett a híres Szarvasi Arborétum, „Pepikert”
várja a látogatókat. Kempingezési, sátrazási lehetőségek a vízparti Ifjúsági
Táborban, a Pedagógus Üdülőben vagy akár melyik vízparti hétvégi háznál lehet,
amennyiben a tulajdonossal meg tudunk egyezni. Az 50,3 fkm-ben
a folyót a Szarvas-mezőtúri köteles komp keresztezi.
Megközelítése fokozott figyelmet igényel. /Információs Pont/
A folyó 47,48 fkm-ben épült a Békésszentandrási
vízlépcső. A vízlépcsőnél hajózsilip üzemel. A zsilip megközelítését
és a zsilipelés rendjét be kell tartani. Az átkelési szándékot előre jelezni
kell. Az átzsilipelésre általában naponta kétszer van mód 8-9 óra, és 16-17 óra
között. Ha legalább 5 jármű akar egyszerre áthaladni, akkor lehetőség van, a
soron kívüli átzsilipelésre. A zsilipelést a jobb parton, a szolgálati helyén
meg található duzzasztókezelőtől lehet kérni. Külön figyelemmel kell lenni
arra, hogy a nagyműtárgy felvizén kereszt irányban bójasor van kihelyezve. Az elzárt területen belül a víziközlekedés TILOS! A
nagyműtárgytól lefele a folyóa duzzasztott szakaszhoz képest
kissé keskenyebb és valamivel gyorsabb folyású lesz.
A Békésszentandrási Duzzasztó (Hármas Körös)
42,0 fkm. Itt
kezdődik a Daru-kanyarnak nevezett éles kettős kanyar. A
folyót a 36,4 fkm-ben azÖcsödi közúti
híd keresztezi. A falu, a hídnál kiszállva a bal parton érhető el,
kb.1,5 km-re. 35,5 fkm. Jobboldalt a Nagykunsági
főcsatorna befolyója. Innen lefele a 28,0 fkm-ben lévő Kungyalui
gátőrházig a folyó jelentős kanyarokat ír le. 22,4 fkm. Itt
keresztezi a folyót aKunszentmártoni vasúti híd.21,2 fkm. Kunszentmártoni újközúti
híd. Kecskemét-Békéscsaba vonalon. Közvetlen a
19,8 fkm-ben lévőKunszentmárton régi közúti
hídfeletti szabad strand területénsátorozási
lehetőség kínálkozik. Pihenőhely, büfé, zuhanyzó, WC. /Információs Pont/A hídtól lefele a folyó igen éles kanyarral közelíti
meg a települést.(Farkas kanyar) A bal part
800 m hosszban partfallal
védett. 16,5 fkm. A Péterszegi-kanyarban élesen fordul jobbra
a folyó. Szelevény község a 11,5. fkm-nélépült közvetlen a folyó mellé. A régi komp nem üzemel. 10,0
fkm. Iriszlói holtág,7,3 fkmNagytőkei
vízkivételi mű. A6,4 fkm Bökényi kompnak csak
a lejáró rámpái láthatók.
A folyó 5,6 fkm szelvényében épülta Bökényivízlépcső. A
mű üzemen kívül van helyezve. A jól látható hajózási jelzések kellő információt
nyújtanak a főágon történő meghajózásához.
2,0 fkm. Keselyzugi-holtág
1,0 fkm A jobb parti töltés É felé
kanyarodik a folyótól és széles hullámteret övezve a Tisza bal parti töltése
lesz belőle.
0,0 fkm Tisza-part, Körös-Torok, Csongrádi
Camping, A szabad strand hatalmas homokos partja, és sok
vendéglátóhely kínál kellemes pihenést, szórakozást.
Csongrádi Körös-torok (Körös-Tisza összefolyása)
Pro quo hic escorol.Defacto lingo
Pihenő, és szálláshelyek
a Körösök mentén túrázóknak:
Sarkad
Malomfoki gátőrház
Fekete-Körös 14,7 fkm
sátorhely, WC, tusoló, örzött parkoló
Kapcsolat: Kölüs Ferenc gátőr
+36/30-8152421
Szanazug
Nádas kemping
A Fehér és Fekete-
Körös összefolyásánál (0 fkm) A Kettős- Körös (37,3 fkm) „eredésénél”
sátorhely,WC, tusoló, homokos szabad strand, védett parkoló, büfé, étterem
Kapcsolat: Kovarszki Pál +36 /30-4033651
Békés
Békés-Dánfoki
üdüdlőközpont
Kettős- Körös (26,3 fkm)
kőépület, faház, sátorhely, WC, tusoló, homokos szabad strand, büfé, étterem